Nemesvita története

Nemesvita a 13. század elején a Tornai nembeli Tiba birtokában volt. A település régi zalai egyházas hely volt. Egymással versengő kisnemesi családok lakták. A lakosság demográfiai csúcsa 1890 körül mutatkozik, azóta több mint kétharmadával csökkent az itt élők száma. Jellegzetesek a településen a népi építészet parasztbarokk jegyeit magukon viselő kisnemesi kúriái.

Vita a tatárdúlás (1241) előtt a völgyön kívül is terjeszkedett, egészen a törekpusztai határig. A település földesura után nevezték Töreknek, a XIII. század végén ott is épül templom, ezért a puszta másik neve még 1514-ben is Egyházastörek.

nemesvita-szőlő

Szőlőlevelek ellenfényben

Vita legfőbb jövedelemforrása kezdettől fogva a szőlőtermesztés – borkészítés volt. Szőlőit egy adás-vétel kapcsán már 1216-ban oklevél említi. A tatárok elvonulása után a falu elhelyezkedésére nézve bizonyos, hogy lakói egy része a síkon maradt, mások felköltöztek a szurdokba – vagy elhagyott régi házaikba vagy az új, védhetőbb helyekre. Érdekes, hogy Vita 1080 után 1209-ben is oklevélben szerepel, míg a szomszéd Törek csak 1260-ban egy birtokperben, majd 1262-ben annak kapcsán, hogy lakói a tatárok elől más vidékre menekültek. A falu ősiségének legfőbb bizonyítéka az eredetileg román stílusú templom, ami jóval a tatárjárás előtt épült. Alatta és körülötte település kellett legyen, tehát Vita mai helye legkésőbb a templomépítést megelőző évtizedekre, a XII. század elejére, közepére datálható.

Egy kutató, Petneházyné Mály Bice szerint a vitai templomot a Templomos Lovagrend emelte, feltehetően az 1100-as évek végén. A templom a keletkezéséről szinte mesél: vagyis Árpád-kori eredetéről és a templomosok építészetéről. Bár Kurbély György püspök szerint régi parókiáját a ciszterciták emelték, mintegy 600 évvel ezelőtt. E tényállítás azon alapul, hogy a kutató felfedezte a stílusukra jellemző egyenes záródású szentélyt, nem gondolva a megoldást korábban alkalmazó templomosokra és johannitákra. E megfogalmazás azonban lehet szándékos ferdítés, hiszen a templomosok emlékét 1816-ban mély hallgatásba fullasztották.

Vita a templomosok betelepülésekor virágzó falu lehetett. Nem kevés lovag érkezhetett ide, ha 1333-ban pápai tized fejében már 30 „széles dénárral” adóztak. A vitai templom magaslatra épült, de nem a csúcsra, ahogy az a Rendnél szokásos volt. A Templomosok 1203 előtt emelték a templomot, úgy ahogy a felette kőfallal övezett lovagházat (a mai plébánia helyén). A templom északkeleti tájolású, Szent István tiszteletére szentelték, mert mind a templomosok, mind a johanniták – ha nem Jézus életével összefüggően -, akkor magyar szent nevére keresztelték templomaikat.

nemesvita-templom

Nemesvitai templom

Az épület egyhajós, a szentély egyenes záródású, mennyezete cseh boltozatú. A hajó a toronyhoz lett csatolva, mely megoldást faluhelyen kizárólag a templomosok alkalmazták a XII. században. A vitai templom kezdettől fogva karzattal is rendelkezik, mert a templomosok a néptől elkülönülten imádkoztak. A hajó és a szentély szélessége megegyezik, ami a kora gótikára vall., ugyanis a templomosok, sorsukat nem sejtve, mindenkor a jövőért munkálkodtak. A szentély egyenes záródása – mint említve volt – ugyancsak az egyházi lovagrendekre jellemző. A fal síkjából csak a pillérek ugranak ki, melyekben a mennyezet hevederei futnak. Érdekes, hogy a hajó második, kisebb hevedere után a szentély íve következik, mintha a szentélynek kettős diadalíve volna. Maga az apszis a hajó padlószintjénél mindenkor egy lépcsővel magasabban van, itt is így volt, míg át nem alakították. A szentélyből nyílik a sekrestye. Régen innen lehetett a vastag pillérkötegen át a falva vágott lépcsőn feljutni a szószékre, melyet elbontottak.

A templom bejáratával szemben az ajtó fölött látható az építtető lovag címere: Rózsa alakú keretbe foglalt csúcsos pajzsban haránt úgynevezett címergerendával elválasztva két medve, vagy vadkanfő. A címer fölött szembeötlő a torony két eredeti későromán, illetve kora-gótikus tölcsérablaka. Szinte kiáltanak a XII. század végi stílusjegyek, bár az ablakok mérete az akkoriban épült hazaiakénál nagyobb, jóval nagyobb a templom is.

A templom védőszentjeinek neve (szent András és Benedek) csak 1725 óta ismert. Szentté avatásukra Gellértet megelőzve 1083-ban került sor. Az 1778-as átépítés után Szent István nevére szentelték fel.

Mivel Vita nem (teljesen) pusztult el a török időkben, a templom is ép maradhatott. Erre utal, hogy 1748-tól pár évig a környező települések Vita filiái (leányegyházai) s Vita az egyetlen, melynek működő plébániája van. A mai plébánia épület volt a lovagház. Fekvése, tájolása egyértelműen a templomosokra vall. A templomnál magasabban helyezkedik el, s a szurdokra és a templom épültére néz. Földszintes volt, erős kőfallal körülvéve, melynek ma már csak egy kis darabja ál. Az eredeti lovagház L. alakú lehetett. Kútja, illetve ciszternája ma is megvan.

A ház mögött állt a méretes istálló, melyre szükség is volt, mert minden lovag három emberrel, ugyanannyi lóval rendelkezett, s a csatlósoknak is volt lovuk. Az istállófal azért ép részben ma is, mert a köveket hideg-oltású mésszel kötötték meg, ami nem porlik és nem reped, így a nép az idők során nem igen tudta elhordani. Ezért állnak Európa szerte és a szentföldön a templomosok 800 éves várai és rendházai, melyeken alig fogott az időt. Itt Vitán is kevesen tartózkodhattak, állandóan úton lévén, egyházi vagy királyi küldetésben. A Rend nem csak a keresztes hadjáratok leghatékonyabb alakulata volt, tagjait a királyok és fejedelmek belviszályaikba és nyelvtudásuk miatt diplomáciai alkuikba is bevonták. Ahol megtelepedtek, helytálltak, így Magyarországon is, ezért jutalmazták őket az árpád-háziak bőségesen, s ezért nem engedték a Kárpát medencében a Jeruzsálemi Templomos Lovagrendet szétverni.

A XIII. század közepén a vitaiak és a törekiek határaik miatt perbe keveredtek, ami azt jelenti, hogy a tatárjárás idején a két község önálló volt. 1260-ban végül a két település a birtokvitában egyezségre jutott. Ebben szerepet játszhatott a tatárdúlás keserves emléke, valamint feltehetően az is, hogy a vitaiak az országút mellől a szurdokba költöztek. A dúlást mindkét falu súlyosan megszenvedte. 1262-ben vitáról ismét okleveles említések történnek, hol villaként – falu, hol földként – terra, jegyezve, majd jó időre eltűnik a forrásokból, vagy megsemmisülnek a települést említő iratok.

Legközelebbi írásos emlék Vitáról 1333-ra datálódik, amikor papja, Pál révén, aki abban az évben pápai tizedként 35, a következőben 30 széles dénárt fizetett. Ismeretes az is, hogy a tapolcai medence települései között Vita akkoriban a második adófizető volt, tehát igencsak jómódú lehetett. Vezető szerepére utal, hogy Györktől a Lesencékig (Tomajig) és Vállusig a falvak a vitai plébánia fennhatósága alá tartoztak, ami minden bizonnyal az ide települt templomos lovagoknak köszönhető.

Nemesvita bekötő út zárva!

Nemesvitán a bekőtő úton – (nyárfasor) – a Magyar közut által megrendelt ott folyó munkák miatt 2020.03.18, 2020.03 19. 2020.03.20. napokon 09.00 – 16.00 óra közti időben a munka biztonsága érdekében forgalomkorlátozás van.

Menetrend szerinti autóbusz járatokat nem érinti. Kérem a község megközelítését az önkormányzati bekötő úton tegyék meg.

Csali János polgármester

Fegyelem, odafigyelés!

Magyarország Kormánya kihirdette az országos veszélyhelyzetet, így elmaradnak a tömeges események. Szerencsések vagyunk, tömeget ritkán látunk községünkben.

Községünkben ugyanezek a korlátozások az érvényesek, a kis létszám miatt a március 15-i megemlékezést megtartjuk.

Polgármesterként és polgárvédelmi vezetőként kulcsfontosságúnak tartom, hogy a vírus terjedését minden eszközzel lassítsuk, hogy időnk legyen felkészülni a szélesebb körű védekezésre.

Aki időt nyer, életet nyer, és ezt most mindenkinek nagyon komolyan és szó szerint kell vennie. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem találkozhatunk barátainkkal, nem végezhetjük el a munkánkat, nem élhetünk normális teljes életet.

Kérek minden lakosunkat, hogy az Operatív Törzs ajánlásait, előírásait maradéktalanul tartsa be, ezeket honlapunkon is hamarosan elérhetővé tesszük

Nemesvitán mindent megteszünk, hogy ez az időszak a lehető legbiztonságosabban zajlódjon le.

Kérem, vigyázzanak magukra és a környezetükben élőkre!

Isten óvja Önöket!

Csali János
Polgármester

 

Honlapunk sütiket (cookie) használ a jobb felhasználói élmény érdekében. A sütik letilthatók! Bővebben Adatkezelési tájékoztatónkban olvashat. Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás